Testgyertya kezelés

Testgyertyával az adott egészségügyi zavarhoz kapcsolódó meridián pontokon, vagy közvetlenül a problémás terület fölött is gyertyázhatunk, és a csakrákon. A gyertyázást kúraszerűen érdemes végezni az eredményesség miatt, napi rendszerességgel, 7-10 napon keresztül folytatva, illetve amíg a probléma meg nem szűnik. Súlyosabb betegség esetén napi 2-3 gyertya is égethető, néhány órás szünetekkel. S mint ahogy az energetikai kezeléseknél is igaz, gyertyázás mellett is fokozni kell a folyadékbevitelt, hogy a kimozdított salakanyagok a vizelettel is távozhassanak. Nem szabad gyertyázni seb fölött (viszont mellette igen, mert ez segíti a sebgyógyulást), a hajas fejbőrön, és kimutatott méhviasz-, és paraffin allergia esetén.

Fülgyertya kezelés

A fülgyertya lassan, kb. 10-15 perc alatt ég el, ezalatt hőhatás keletkezik, mely átterjed a fülre, valamint a fül belsejére is. Mivel a gyertya cső alakú, az égő láng alatt légritka tér keletkezik, amely vákuumhatást eredményez. A szívóhatás következtében a kezelt zónák területén vérbőség keletkezik, nő a véráramlás sebessége. Ezáltal elszállítódnak a salakanyagok, megindul a váladékfolyás. A kéményhatás révén ezek egy része kijut a fülből és a gyertya belsejében lerakódik. Az ingerek a fülön található reflexzónákra is hatnak, stimulálva többek között a garat nyirokrendszerét. E fülakupunktúrás pontokat nehéz kezelni, mert a külső hallójárat mélyén, a dobhártya közelében helyezkednek el. A fülgyertya azonban ezeket a rejtett területeket is eléri. Az inger a dobhártya közvetítésével eljut a középfül csontjain /kalapács, üllő, kengyel/keresztül a belső fül területére is, s itt hat az egyensúlyi szervekre /Corti-szerv/. A vákuum- és hőhatás elősegíti a külső és középfül közötti nyomáskiegyenlítődést, és az Eustach-kürtön keresztül hat a garat képleteire is.